Szóval az van, hogy eredetileg a direktóriumról akartam írni és a muszlinbetegségről (nem, nem muszlim-betegség). Kutakodtam erre-arra, amikor találtam egy tökjó leírást arról, hogy mit tett a lányokkal és az asszonyokkal a fűző a 19. században. De ha az ember elé egyszer csak odatoppan a neten egy téma, akkor ne mondjon rá nemet ilyen frissülési gyakoriság mellett, nemdebár?
Szóval a fűző amúgy is egy furcsa divatobjekt. Elég sok divattörténeti korszakban jelen volt (erről majd egyszer később írok), de a 19. századi fűzőket ismeri a legtöbb ember fűzőként. Akkoriban a nádszálkarcsú derék volt az ideál, amit minden nő szeretett volna magáénak tudni - mint ahogy ma is sokan szeretnének magazinkompatibilisek lenni. Az ideális, homokóra testalkatot akkor a fűző segítségével érték el. Az igazán durva dolgok akkor kezdődtek, amikor a bálnacsont helyett az újonan feltalált acélt vetették be merevítésként.
Amikor először láttam az Elfújta a szél-t, szerettem volna, ha Scarlett O'Harához hasonlóan befűz Mammy, hogy aztán elmenjek a bálba és elcsavarjam a szépreményű déli fiúk fejét. A könyvben említett 17 hüvelyknyi derékkörméter először persze nem mondott semmit, de aztán kiszámoltam, hogy egészen pontosan 43.18 centiről beszélünk. (Helló, 90-60-90!)
Olvastam amúgy 38, de 33 (!) centiméteres derékkörméretről is. És itt merül fel a kérdés: mit tett a 19. században folyamatosan egyre erősebben szorító, az alakot karcsúvá deformáló fűző a nők testével? Már a két és három éves kislányoknak is kötelező volt fűzőben aludni, nehogy egy miliméterrel is vastagabb legyen a derekuk reggelre. Később a szerencsésebbeknek (?) volt arra pénze, hogy eltávolíttassák a lengőbordáikat. A szerencsétlenebb (szegényebb) emberek viszont a fűző elviselhetetlen szorításában töltötték mindennapjaikat, amelyet még fürdőzés vagy úszás közben sem vettek le.
Számtalan betegséget tulajdonítottak a fűzőviselésnek. Az első időkben halcsontokkal, később acéllal merevített fűző annyira felhorzsolta a nők finom bőrét, hogy a mély sebek gyakran végzetesen elfertőződtek. Gyakori volt a vetélés és a tüdő bevérzése is. Sömmering, egy híres német orvos azt írta, hogy ezek a szörnyű szerkezetek („terrible engine”) rákhoz, tüdőbajhoz vezettek, de voltak olyanok is, akik a gerincferdülés következményeibe haltak bele.
Fizikai tanulmányok szerint a törzsre 30-85 font (14-43 kilogramm) nyomás nehezedett. A tüdő alsó lebenyei annyira össze voltak szorítva a bordák között, hogy a tüdőkapacitás hozzávetőlegesen 20 százalékkal csökkent. A hason lévő hús és izom annyira elsorvadt, hogy a belek perisztaltikus mozgása egyértelműen kivehető volt a bőrön keresztül. (Jó, most lehet, hogy hányni fogok.) Azoknak a nőknek, akiknek amúgy is valami baja volt a szívükkel és a keringési rendszerükkel a fűző csak rátett egy lapáttal. Náluk az ütőér nyaki pulzálása kifejezetten látható volt – és nemcsak a nyakon -, hanem a kulcscsont jobb oldalán is. A jelenség eltűnt, mihelyst levették róluk a fűzőt.
Igen, bennem is felmerült, hogy miért kellett ez az egész. Akkoriban valószínűleg nem működött olyan jól a plasztikai sebészet, hogy eltüntessék a lengőborda-eltávolítás után maradt hegeket. Has és hátizom nélküli, összenyomorgatott test bizonyára bizarr látvány volt, nehezen tudom elképzelni, hogy ráindultak volna a férfiak. A kidörzsölt, elfertőződött bőrről nem is beszélve... Akkoriban viszont egy cél számított: felöltözve kellett tökéletesen kinézni. (Ma ugye pont az ellentettje az igaz). A házasság előtt a felek nem is látták egymást, utána meg már – néhány kivételtől eltekintve – mindegy volt, ki hogyan néz ki. A felek sokszor egész életükben nem látták egymást meztelenül, csak hálóruhában...
És most a szokásos képhalmaz:
Így deformálta el a fűző a bordákat az évek alatt.
Így pedig a belső szerveket (viktoriánus fűző kb. 1840-1890 között).
Manet, Nana (1877)
Gyönyörű és veszélyes, fűző az 1880-as évekből.
4.: 1870-1880 körül, felső körkerület: 84 cm, derékkörméret: 67 cm.
5.: 1865-1875 körül, felső körkerület: 84 cm, derékkörméret: 52 cm.
6.: 1880-as évek, felső körkerület: 104 cm, derékkörméret: 81 cm.
7.: 1885-1895, LOOMER'S, felső körkerület: 81 cm, derékkörméret: 51 cm.
8.a/b: 1885-1899, THOMSON'S, felső körkerület: 89 cm, derékkörméret: 59 cm.
Gyönyörű darab 1902-ből.
Más a fűző, más a tartás (1900-as évek eleje, S-vonal, szecesszió).
És ő mára az utolsó. Szegény, vajon kinek akart tetszeni? (1905, szecesszióra jellemző S-sziluettet erősítő fűzőben)
Kereső
Olvasóim
