Oké, oké, értem én, hogy mindenki Carrie gardróbjára vágyik polcokkal, ékszer- és cipőtartóval, duplaajtóval (és természetesen a benne rejtőző ruhákkal), de eszetekbe jutott már, hogy milyen lehetett mondjuk száz vagy kétszáz évvel ezelőtt egy gardrób? Őszintén szólva nekem se. Nemrég viszont tudomást szereztem a bécsi Hofmobiliendepot legújabb kiállításáról, amely a testápolás történetét dolgozza fel a késő 18. és a kora 20. század között.
Francois Boucher - La Toilette, 1742 - kép
A tisztálkodás és az öltözködés minden ember számára ugyanolyan fontos volt akkor is, nemtől, kortól vagy rangtól függetlenül. Fürdőszoba viszont egészen a 20. század közepéig nem tartozott a (bécsi) lakások alapfelszerelése közé. A fürdőszoba és a fix fürdőszobai elemek helyett hordozható/mozgatható eszközökkel oldottak meg mindent. Ilyen volt például a kép bal oldalán látható, bőrönddé alakítható utazó vécé, vagy a jobb oldali, szobában elhelyezhető változat.
Kép: Hofmobiliendepot
Szobavécé - kép: Hofmobiliendepot
Louis-Léopold Boilly (1761-1845) festménye
Akiknek a 19. században volt mit a tejbe aprítani, azoknak – hogy úgy mondjam – szerencséjük volt e téren. A sajtóanyag szerint Schönbrunnban minden lakosztályhoz tartozott egy úgynevezett „kamra“ is. Ez volt a fürdő és a gardrób egyben. A helyiség személyzete (!) a ruhák, a szakáll- és hajápolás mellett azért is felelt, hogy mindig legyen elegendő víz a helyiségben és ő szállította el az úri végterméket is. Sok időbe telt volna, hogy annyi vizet szállítson oda a személyzet a mosdóasztalig, amely elég lett volna egy kiadós fürdésre, ezért eleink – kényszerből ugyan – sokkal takarékosabban bántak a vízzel, mint mi. Összegyűjtöttem néhány karikatúrát és festményt, amely a higiéniaszobában (értsd: gardrób + fürdőszoba) játszódik.
Reggeli készülődés, 1750-es évek - kép: Hofmobiliendepot
James Gillray karikatúrája, 1795 - kép
James Gillray, 1810 - kép
Eva Gonzales - Le Petit Lever, 1875-1876
Frederick Frieseke, 1922 - kép
És ha már ennyi szépséges toalettasztalt mutattam festményen, akkor itt van két fotó is róluk.
Kép: Hofmobiliendepot
A tisztálkodáshoz való hozzáállás akkor változott meg, amikor a 19. század végén a jómódú háztartásokba bevezették a folyóvizet, amely a szegényeknek még sokáig luxus maradt, és Bécsben például csak az 1950-es évek óta számít alapfelszereltségnek a lakásokban a fürdőszoba. Alig hatvan éve!
A bécsi kiállítás számos olyan tárgyat felsorakoztat, amelyek sokat tudnának mesélni használóik intim szokásairól. A szépségére és a tisztálkodásra hatalmas gondot fordító Sissi utazótoalettje például az egyik kulcsdarab. Mellette semmitmondónak tűnnek férje, Ferenc József császár tisztálkodási eszközei - ezek vannak a fotón. A képen egy lavór, egy vizeskancsó, egy fedeles szappantartó és egy lábmosó tál látható.
Ferenc József eszközei - kép: Hofmobiliendepot
A kiállítás igazi kuriózuma a bourdaloue nevű női vizelő edényt is, amely szintén látható a kiállításon. A jezsuita Louis Bourdaloue (ejtsd: burdálu) hitszónok rendkívül hosszú prédikációkat tartott XIV. Lajos udvarában. Ezekre az alkalmakra fejlesztették ki a később róla elnevezett edénykét. Önmagában ez egy csinos, művészien díszített darab, nem igaz?
Kép: V&A
Viszont Francois Boucher festményén az is világossá válik, hogyan működött ez a tárgy a való életben.
És most néhány további izgalmas darab - már ha ezt még lehet fokozni...
Ezek itt például lábon álló bidék.
Ők díszes vázák vécékagylók. Mennyivel jobbak, mint a csobbanó delfines változat!
Végül egy ülőkád.
Aki Bécsben jár és kíváncsi még több intim tárgyra, keresse az Intime Zeugen. Vom Waschtisch zum Badezimmer címre hallgató kiállítást a Hofmobiliendepot-ban (1070 Bécs, Andreasgasse 7.)! Bővebb infó a honlapjukon: www.hofmobiliendepot.at
